2018. október 29., hétfő

walking papers - wp2

A Walking Papers egy seattlei szupergrupp. Sokak szerint az „újgenerációs” grunge, de véleményem szerint zenéjük meglehetősen távol esik a fent említett városban kirügyezett zenei stílustól. Oké, van pár dolog, ami tagadhatatlan, de alapvetően egy blues-rock Jeff Angell és barátai zenéje. Ráadásul milyen profi és magával ragadó. Érett, remek dalokat találsz majd a WP2-re keresztelt második nagylemezükön.

Jómagam az Alice In Chains elő zenekaraként, majd az önálló budapesti koncert kapcsán ismertem meg őket. Jeff Angell nem volt teljesen ismeretlen számomra, de mégis főbb műveiből kevés jutott Európa keleti felébe. Társait viszont már könnyebb volt beazonosítani. A Mad Season dobos Barrett Martin vagy épp Duff McKagan jóval ismertebbek számomra.

2018. október 17., szerda

the royal freak out - a step beyond the fading line

Örömmel értesültem a nowmagazin.hu hasábjairól, hogy megjelent a The Royal Freak Out első nagylemeze. Persze nem ért váratlanul a dolog, hiszen a friss klip és a zenekar körüli videók mind erről árulkodtak. Be kell valljam, 2016 tavaszán, a Zebra tehetségkutatóján sikerült a srácokkal pár szót váltani, talán még némi tömény ital is jutott a torokba, de ott-akkor a Killer Mendez nyert. Innen datálható az érdeklődésem.

A fent említett tehetségkutatón is kiválóan lemérhető volt, komoly potenciál bújt a srácokba és zenéjükbe. Farkas Balázs énekhangja és a zenei megoldások már akkor egyértelműen jelezték, jelentős sikerek előtt áll a társaság. 2018 őszére elkészült Egerszalókon az első nagylemez, amiről ez a bejegyzés hivatott szólni. A dalok egyik felét már hallottam, de az újabb köntös, az átgondolt sound és az egész felvétel nagyon kellemes benyomást tett rám.

2018. október 11., csütörtök

trillion - like water

Első nekifutásra, egyszeri alkalomra összeállt Trillion szerencsére több lett annál, mint aminek a kiindulás pillanatában definiálta magát. A napokban jelentkezett második nagylemeze kellemes meglepetés, kiváló, letisztult munka, ami igen kiemelkedő pozíciót foglal majd el a magyar zenei posványban.

Nem meglepő mindez, hiszen a valamivel csapongóbb Dreaming Black után a Like Water már egy picit más irány, összeszedettebb alkotás. A sokat látott, négytavúvá dagadt, fiatal társaság igencsak nagyot dobott új lemezével. A két helyszínen felvett új korong sok tekintetben egyedi, példa nélküli a magyar „versenyzők” között. Az biztos, hogy ilyen görcsmentes, sima felvételre hirtelen nem is tudnék példát hozni az elmúlt időszakból kicsiny hazánk zenei palettájáról.