the haunted - exit wounds

A The Haunted számomra kellemes meglepetést okozott 2011-ben, az Unseen megjelenésével. Később, amikor napvilágot látott a zenekaron belüli feszültségtenger már kevésbé értettem, tudtam elfogadni ezt a radikális változást a svéd death fenegyerekeitől. Értem ezt úgy, ha merőben mást kívánsz megvalósítani zenei térem, mint amit eddig tettél, miért kell szétverned egy jól működő bandát, ahelyett hogy szólóban, vagy más néven, más csapattal tennéd mindezt? Nem értem Jensen Úr!

De ez a poszt szóljon inkább az új lemezről, mintsem a múlt sérelmeiről. Az idei év októberében érkezett, Exit Wounds címre keresztelt anyag más lett, mint az utolsó sorlemez. Valami olyasmi, ami a kétezres évek első felében igen vagány lett volna. Ismerve a csapat előbb említett belső feszüléseit, így inkább egy gyönge visszakanyarodásként hat. Persze mindenki döntse el maga, mennyire maradt őszinte számára a The Haunted.

protest the hero - volition

A napokban volt Budapesten egy igazán jól sikerült Protest The Hero buli. Több más együttes társaságában lépett újra színpadra Magyarországon ez a kanadai zenekar. Ezek a tények. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy veszem a bátorságot, és megpróbálom a Kedves Olvasókkal megismertetni ezt az igazán összetett, már-már furcsa csapatot. Ha röviden kellene jellemezi őket, és mindenáron műfaji keretek közé kellene sorolni, akkor nagyjából így nézne ki a történet: neoklasszikus-punk-hardcore-trash-progresszív-heavy metál bandáról van szó! 

Volition című, 2013 októberében megjelent új lemezük a társaság legérettebb munkája. Ezzel az igen széles rajongótábor és a szaksajtó szintén egyet ért. Első hallásra meglehetősen komplex lesz az anyag, úgyhogy csak óvatosan vele. Viszont egy bizonyos idő után olyan élményt nyújt, amit viszont nagyon ritkán ér el bármelyik zenekar. Gitárok és dob csillagos ötös, ének négyötöd. Mi kell még? 

killswitch engage - disarm the descent

A Killswitch Engage egy amerikai metalcore együttes, amely több (Overcast és az Aftershock) szétesett zenekar romjain született a 90’s évek végén. Szokás őket melankolikus metalcorenak titulálni, ez nyilván a fellelhető, tetszetős dallamok miatt lehetséges. Ebben bővelkedik a 2013-ban megjelent, Disarm The Descent című lemezük is. Érdemes még tudni előljáróban a zenekarról, hogy rájuk szintén jellemző az énekes keringő. A most taglalt anyagot a régi-új énekes Jesse Leach jegyzi. 

Nézzük, akkor még egy picit magát a metalcoret, hiszen igen egybehangzó vélemények szerint soha nem lesz olyan mértékű, méretű tendencia, mint a trash, vagy mondjuk a power, hogy a heavyt már ne is említsem. Egyesek odáig képesek elmenni, hogy a zenei irányzat létjogosultságát vonják kérdőre. Jómagam nem vagyok nagy rajongója a szédületes tempóban nyomatott, dallamos részekkel megszakított, vagdalkozó-hörgő műfajnak, de elfogadom, mint irányzat, sőt egyes bástyái még az én lemezgyűjteményemben is megférnek.