eartside - a dream in static

A zenekar, amiről most írni szeretnék az Earthside nevű formáció. Egyenlőre még nem vagyok túl a kellő számú hallgatáson, úgyhogy majd bővítgetem, ha úgy gondolom, hozzá kell majd tegyek valamit.

Gyorsan az elején (félve ugyan), de leszögezem. Ez a legkomolyabb munka, amit hallottam valaha egy elsőlemezes csapattól. Tény, hogy a fiuk 10 éve zenélgetnek együtt, de ez az Earthside első albumán és tényén mit sem változtat. Négytagú a banda és instrumentális. Saját énekesük nincsen, helyette vendégénekeseket "használnak". A Connecticuti New Heavenből jött srácok fiatalon, mégis vérprofin tolják, vegyítik a műfajokat egymásba.

junkies - félelem és reszketés budapesten

Számomra mindig érthetetlen volt, hogy a magyar rock-metal élet miért ilyen egysíkú. Hogy van az, hogy bizonyos, sok esetben igencsak gyengécske bandák évekig, évtizedekig a felszínen képesek maradni, mások pedig képtelenek felbukkanni a víz alól? Nagyon jó példa erre a Junkies. Gyerekkorom egyik meghatározó bandája volt ez a punk zenekar. Imádtam a szövegeiket, tetszett a zenei egyszerűség, 14-16 éves koromban meglehetősen könnyű volt ezzel azonosulni. Aztán röpke tíz évvel ezelőtt egy laktanyából strandra tolt vidéki fesztiválon már láttam, ezek a srácok pusztán a megélhetés miatt nyomatják. Van ilyen, nem csak ebben az országban. Mégis rossz volt látni ezt egy gyerekkori kedvenctől. (így vérzett el valamikor Paksi Endre is nálam)

Eltelt újabb tíz év, ma már 20 éves a zenekar, van új lemez, a megszokottnál valamivel nagyobb sajtóérdeklődés. Gondoltam veszem hát a bátorságot, és meghallgatom az új, Félelem és reszketés... című felvételt. Én igazából értem a koncepciót, felfogom, hogy nem én vagyok már réges-régen a célközönség. Valahogy mégis nagyon rosszul esik az általam eddig jó szövegírónak tartott Szekeres András szájából, punk nóták dalszövegeiben olyanokat hallani, hogy „fészbuk”. Nem megbocsájthatatlan bűn, de hogy tíz évre megint kerülöm majd a Junkiest az fix.

within temptation - hydra

Hydra, ezzel a címmel érkezett a Within Temptation holland, gótikus formáció, következő sorlemeze. Hihetetlen nagy várakozások előzték meg az anyag érkezését, mindenki trónfosztást várt. Miszerint ezzel a lemezzel veszik át a hollandok a Nightwish régen megingott műfajbéli vezető pozícióját. Sajnos a katarzis elmaradt, és ez nem pusztán az én véleményem, hanem egyértelműen a nemzetközi és magyar sajtóé. Ez van, ez a korong nem jó. Még műfajába tekintve is unalmas. 

Kezdjük talán a legelején. Nem egy vendégzenész felbukkan a lemezen, ami nem gond, sőt volt már olyan a világegyetemben, hogy jól sülnek el ezek a duettezések. De kérem szépen, Xzibittel? Mindennek van egy határa. Még akkor is, ha éppen a gótikus metálra rappelős nóta lett a legerősebbje eme anyagnak. Képzelhetitek! Feltűnik még az ex-Killswitch Engage énekes, Howard Jones, illetve egy lengyel énekesnő, sőt a műfaj jégkirálynője, Tarja Turunen egyaránt.