the atomic bitchwax - force field

A The Atomic Bitchwax egy számomra már feltérképezett, jól ismert, meglehetősen merész stoner banda. Előző lemezüket itt dicsérgettem, most pedig jöjjön az új, Force Field kritikája. Tavaly évvégén jött a Monster Manget „fiókcsapatának” hetedik (!) stúdió felvétele. Bob Pantella és Chris Kosnik kitartottak Dave Wyndorf mellett, és összekalapáltak egy igen lendületes lemezt.

Ha gyorsan kellene bemutatni a TAB-ot, azt írnám, hogy a hatvanas évek végi space rockot keverik a hetvenes évek okos hard rock riffelésével, mindezt nagyon pontosan és lendületesen teszik. Ez már igencsak elegendő ebben a roppant divatos és emiatt felhígult stoner mezőnyben, de itt még íze is van a daloknak, lelke az egész produkciónak.

the atomic bitchwax - gravitron

Kicsit lassan barátkozom ezzel a nyakunkba szakadt stoner vonallal. Értem én mi benne a jó, és az alapul szolgáló 70’s, 80’s évekbeli hard rock kedves a fülemnek. De szükségem van olyan albumokra a totális megvilágosodás felé vezető úton, mint a The Atomic Bitchwax legújabb anyaga, a Gravitron. Egy kedves ismerősöm nyomta a kezembe, „ezt hallgasd meg b*zd meg, mindent fogsz érteni!”. Hát jó, meghallgattam.

És milyen jól tettem. Hiszen a TAB hatodik lemeze üt, mint a kidobó legény pirkadatkor. Tíz olyan tökös nóta került erre az éret lemezre, ami számomra egytől-egyig fogós, vagány, nem túljátszott és egészen egyszerűen rock zene! Egy helyen olvastam, hogy desert rock, de az micsoda? Chris Koznik énekes-basszeros-főnök biztosan elhúzná a szemöldökét, ha holmiféle süteményes jelzővel illetnék bátor csapatát.