2018. február 14., szerda

the atomic bitchwax - force field

A The Atomic Bitchwax egy számomra már feltérképezett, jól ismert, meglehetősen merész stoner banda. Előző lemezüket itt dicsérgettem, most pedig jöjjön az új, Force Field kritikája. Tavaly évvégén jött a Monster Manget „fiókcsapatának” hetedik (!) stúdió felvétele. Bob Pantella és Chris Kosnik kitartottak Dave Wyndorf mellett, és összekalapáltak egy igen lendületes lemezt.

Ha gyorsan kellene bemutatni a TAB-ot, azt írnám, hogy a hatvanas évek végi space rockot keverik a hetvenes évek okos hard rock riffelésével, mindezt nagyon pontosan és lendületesen teszik. Ez már igencsak elegendő ebben a roppant divatos és emiatt felhígult stoner mezőnyben, de itt még íze is van a daloknak, lelke az egész produkciónak.

Leszögezem, az előző korong jobban tetszett. Viszont az új felvétel szintén megnövesztette a tökeit és meglehetősen magával ragadó. Nehéz lenne komoly fogást találni, amit bátrabban ekézhetnék, talán az előző sorlemezzel lehetne összeméregetni, hogy hol, mi a hézag. Ezt viszont nem teszem meg, mivel ez egy önálló, életképes nagylemez, aminek a hangulata minimum varázslatos.

Megalkuvást nem ismerő, odavágós, hedonista módon közelít a TAB a rock’n’rollhoz, és milyen jól teszi! Whiskey-sör-dugás háromszög körül forgó dalaik lendülete megkérdőjelezhetetlen. Szerkezetük klasszikus, a riffek valóban roppant okosak. Egyszerűen sebességbe kapcsol az első percben, majd átrobog rajtad az egész négynegyedes csapatás, ahogy ebben a műfajban elvárható.

Nem tudom, le kell-e írni, hogy túl sok újdonság nem jutott a lemezre, bár saját hangulatot teremt, zeneileg nem túl izgalmas a történet. Sőt, valahogy a gitár hangzása szintén szintetikusan hat. Olyan számomra, mintha egy műanyag vödörből szólalna meg a ritmus rész, a szólók esetében pedig hatványozottan ez az érzésem. Persze ez szubjektív, lehet pontosan így akarták a srácok. A sound egyébként Alan Douches munkája.

Nem tudom, hol olvastam; de teljesen egyetértek eme kijelentéssel, hogy a The Atomic Bitchwax a modernkori keményzene univerzumának újabb királya lesz. Számolatlan jelentkező között az egyik leginspirálóbb, legegyedibb megközelítés az, amit az TAB nyomat, akkor is így van, ha nem a Force Field lesz a kedvenc lemezem a csapattól. Magyarországi koncertet pedig azonnal tessék szervezni!

Értékelés: 5/3,5


infók:

tracklist:
01. Hippie Speedball
02. Earth Shaker (Which Doobie U Be)
03. Alaskan Thunder F*ck
04. Shocker
05. Crazy
06. Fried Dyed And Layin To The Side
07. Shell Of A Man
08. Houndstooth
09. Tits And Bones
10. Humble Brag
11. Super Highway
12. Liv A Little

Műfaj: rock, stoner
Megjelenés: 2017. december 5.
Kiadó: Tee Pee Records

2 megjegyzés: