Nem vagyok nagy avantgarde-metal rajongó, sőt sok esetben a
víz ver, amikor meghallom a műfaj kiemelkedő bandáit. Ettől függetlenül az
igazán profi, nagy múltú bandák anyagait rendre meghallgatom, hogy el tudjam
dönteni, ez még mindig nem érdekel egy cseppet sem. Aztán valami
megmagyarázhatatlan oknál fogva kezembe akadt az Arcturus új felvétele. Mondom
miért is ne, száz éve inaktív, de a műfaj legnagyobbjai között nyílván tartott
banda lemeze megér egy próbát.
Leszögezem már az elején, senkit nem szeretnék megbántani,
számomra távoli ez a stílus, a színpadi megjelenéstől a kiemelten használt
elektronikai eszközökig minden olyan, mintha valami ócska vándorcirkusz
középszar produkcióját látnám. Ettől függetlenül, amit az Arcturus mutatott
merőben eltér ettől és mindenképpen kiemelkedően profi dolog. Köszönöm az
élményt, még akkor is, ha nem lesz sem a kedvenc zenekarom, sem a kedvenc
műfajom továbbra sem ez a történet.
