2014. szeptember 30., kedd

cloven hoof - resist or serve

Van egy Cloven Hoof nevezetű csapat, akik a régi idők, angol új hullámán lovagolva teremtette a power metal alapjait. Vagy készítette a deformált heavy metal albumokat, kinek hogy tetszik. Lee Payne a hetvenes évek végén alapított bandája számomra szinte teljesen ismeretlen volt a mai napig. Ennek lesz jelentősége a kritikában, hiszen az ős rajongók, akik már az anyatejjel is heavy metalt szippantottak keményen ekézik ezt a lemezt. 

Én kevésbé látom problémásnak a dolgot, ha valaki a mai igényeknek megfelelően változtat irányt. Természetesen nem letérve az ősi vonalról. Számomra a Resist or Serve címmel megáldott, 2014 őszi lemez inkább egy modern metal elemeket tartalmazó, újszerű power/heavy anyag, mintsem végletekig szidni való szemét. Nyilván kapott jó kritikákat is az anyag, viszont sok helyen komoly lehúzás tárgya lett a mű. 

2014. szeptember 25., csütörtök

accept - blind rage

A német Accept igazi őskövület a metal vonalon. Mondom ezt jó értelemben, hiszen a nyolcvanas évek első felétől aktív a csapat rengeteg tagcserével és némi hatásszünettel. Nyilván ez természetes folyamat egy több mint harminc éves zenekar esetében. Elvitathatatlan tettük a speed metal műfajának alapkőtétele, illetve maga UDO személye. Persze mára már tatásabb a történet, de bevallom őszintén nekem ez jobban tetszik.

Jöjjön máris aktuális anyaguk, a Blind Rage címre keresztelt sorlemez. Legutolsó felállásuk harmadik stúdióanyaga ez, ami semmiképpen sem friss, vagy modern. Viszont olyan megbízható, hangulatos, hogy sokan megirigyelhetik a német bácsik attrakcióját. Kiforrott hangzás, profi munka ez nem vitás. Aki tudja, mire számítson tőlük, az pontosan azt fogja kapni. 


2014. szeptember 23., kedd

slash - world on fire

Ahogy meghallgatod Slash új albumát, igazán sok minden fog eszedbe jutni. Ezt garantálom. Emiatt nem is lehetett jobb választás a hosszúra nyúló nyári szünet után, mint ez az erősen megosztó album. Én személy szerint nagy rajongója vagyok a cilinderesnek, és még az elején leszögezem, nekem nagyon tetszik az album.  Pontosan olyan, amit várhatok egy ilyen kaliberű gitárostól.

Persze egyből lehet sorolni, hogy nem a világ legjobb, legizgalmasabb dalszerzője a pali. Oké, viszont a legnagyobb gitárfenomének egyike, sokunknak a non plusz ultra. Vagy épp aktuális lemezének hosszán is lehet viccelődni, minek 77 percnyi zene? Megmondom, azért mert kiváló munka, mert nehéz lett volna kiválasztani két-három számot, amit levennél a lemezről. Nyilván megerőszakolhatod magad, és jelölgethetsz számodra nem tetsző darabokat, de ettől még a művészúr így gondolta, hogy ezeknek itt a helye. Szerencsére.