2016. december 22., csütörtök

quimby - jónás jelenései

A Quimby esetében mindig is nehezen tudtam eldönteni, hogy jazz-rock, pop-rock, vagy csak egy kiváló elegye a profi zenei megoldások és vaskos szövegek világának. Talán az utóbbi, de mindegy, hiszen az Ékszerelmére környékén teljesen eltávolodtam Kiss Tibi csapatától. Úgy éreztem, felnőttem, fiatal korom nagy bölcsességei már kevésbé találnak el harmincon túl. Elengedtem, de fél szememet mindig a dunaújvárosi művészcsapaton tartottam.

És milyen jól is tettem, hiszen a negyedévszázados Quimby új lemeze visszakanyarodik a gyökerekhez, újra azokkal a zenei megoldásokkal operálnak, amivel a kezdeti sikerek idején, és ami a legfontosabb, szövegeik újra elérnek. Hogy tudatos lenne a visszakanyarodás, nem hiszem, egyszerűen az életesemények röpítették vissza a szerzőket erre a területre.