Soha nem voltam az amerikai, napfényes hard rock, metal
rajongója. Pláne igaz ez az Avenged Sevenfold-ra. Valahogy mindig idegen volt
számomra a napfényes Kalifornia és a szomorú, depressziós hangvétel közötti
párhuzam. Ott ne legyen keserű az ember, ott legyen mindenki vidám. Mindezek
ellenére volt azért néhány erősebb lemeze a fiatal bandának. Mára viszont
elfogyott a muníció, oda a puskapor. Állítom ezt annak ellenére, hogy az
ifjúság körében továbbra is töretlen az A7X népszerűsége.
Foglalkozzuk kicsit az új, Hail To The King címre keresztelt
lemezzel. Meglehetősen jó nemzetközi, főleg angol és amerikai kritikát kapott a
csapat illetve az aktuális korong. Több hallgatás után, továbbra sem értem,
hogy ez hogyan lehetséges. Nyilván úgy, hogy nem én vagyok a célközönség.
Vannak fiatalok, akik meghalnának ezért az amerikai formációért. És persze a
marketing gépezetük sem utolsó.
