2018. január 11., csütörtök

corrosion of conformity - no cross no crown

A napokban érkezett a Corrosion Of Conformity – No Cross No Crown címre keresztelt, firss felvétele. Pepper Keenan visszatérésével igazán vártam a lemezt, magam se tudom mire számítva. Nyilván olyan katarzist, mint a 1994-s Deliverence megjelenésekor ért, nem reméltem. Szerencsére most sem kellett azért csalódni…sőt, valami olyasmi van ezen a lemezen, ami manapság igen ritka.

Klasszikus értelembe vett lemez, klasszikus arcoktól. Semmi cifrázás, semmi mellé duma, átkötések és önmagukért beszélő dalok. Jobbnál jobbak, minden olyan elemet felvonultatva, amitől ezt a mocsári southern rockot szeretni lehet. Ez maga a sludge metal, ha tetszik, ha nem. Legalábbis számomra.

A bandát nagyon nem szeretném bemutatni, ha nem ismered őket, elég rossz helyen jársz. 1982 óta aktív a társaság, Pepper Keenan csatlakozásával tértek arra az útra, amin igazából ma is járnak. Jó pár korszakos anyagot letettek az asztalra, viszont kifogyni látszott a puskapor, amikor Phil Anselmo Keenannal megalapították a Downt. (1991) De hagyjuk is a történelem órát.

A No Cross No Crown a Keenan-korszak tökéletes lenyomata. Mély, groove-os, érzéssel megtöltött southern metal. Persze jó sok hasonlóságot fog mindenki találni a Crowbar vagy épp a Down zenei világával, de ez nem véletlen. A belassult részek környékén pedig bőven kihallani sabbathos témákat, harmóniákat. Talán ezzel sincsen semmi gond. Nem nyúlásokról van itt szó, inkább a hangulat megteremtéséről.

Nem mellesleg a szólók jelentős része bluesos elemeket legalább annyira tartalmaz, mint egyértelmű metal utalásokat. Magyarán egy igazi régi vágású lemez született ott délen, amit mindenképpen meg kell hallgatni, ha van fogalmad, vonzalmad az ilyen stílusú muzsikákkal kapcsolatban. Persze Keenan nem lett egy dalos pacsirta, sőt énekdallamok nem igen kerültek a felvételre. Az a ritmusos „szavalás”, amit végig hallhatunk, pont megfelel ide, bár ha kerestük a Black Sabbath párhuzamot, nekem Ozzy énektémái, kiválóan ellensúlyozták az Iommi féle döngöléseket, itt ilyesmi nincs.

Négy instrumentális átkötést is tartalmaz a felvétel, ami véleményem szerint kellemesen harmonizálja a tíz keménytökű dal által kialakított feszességet. Úgy lett ez a lemez régi vágású, hogy egyetlen pillanatra sem indítja be a nosztalgiavonatot. Pontosan azt kapod, amire számítasz. Mégis tíz olyan erőmű rejtőzik a dalokban, amire nehéz példát találni. Bízni tudok csak abban, hogy Keenan tud időt szakítani a bandára, és tovább folytatódhat a C.O.C. történet.

Zárásképp jöjjenek Keenan szavai a lemez kapcsán: „Mielőtt megírtuk volna ezt az új lemezt, egy éven át csak turnéztunk, láttuk, hogy van igény friss C.O.C. lemezre... És van űr is, ami arra vár, hogy valaki betöltse. Mindig is ez volt a Corrosion Of Conformity hitvallása. Nem tapossuk mások sarkát. Nem fogunk aggódni semmilyen új trend miatt. A Corrosion Of Conformity az a Corrosion Of Conformity”

Értékelés: 5/4,5


infók:

tracklist:
01. Novus Deus
02. The Luddite
03. Cast the First Stone
04. No Cross
05. Wolf Named Crow
06. Little Man
07. Matre's Diem
08. Forgive Me
09. Nothing Left to Say
10. Sacred Isolation
11. Old Disaster
12. E.L.M.
13. No Cross No Crown
14. A Quest to Believe (A Call to the Void)
15. Son and Daughter

Műfaj: sludge metal
Megjelenés: 2018. január 12.
Kiadó: Nuclear Blast

1 megjegyzés: