blues pills - lady in gold live in paris

Az Iron Maiden koncertlemezig nem volt „élő lemez” kritika a blogon, de minden sorozat megszakad egyszer. Pláne, ha a következő anyagunk is egy koncertfelvétel bemutatásáról szól majd. Márpedig a Blues Pills párizsi felvételét nem lehet szó nélkül hagyni. Valami megmagyarázhatatlan okból a bemutatkozó anyagukról (Blues Pills, 2014) nem írtam véleményt. Pedig nagyon tetszett.

Majd jött a következő sorlemez, a Lady in Gold, amit tudom, sokat hallgattam, valahogy mégsem ütött át teljesen. Viszont már akkor felrajzoltam a naptárba, mikor érkezik az egyre jobban összerázódó, svéd rock csapat hivatalos koncertkiadványa. Hát itt van, és újra levettek a lábamról, mi tagadás.

Mindössze hat éves alakulat egy rossz hippi kolóniára emlékeztet első ránézésre, ezen tovább mélyít a zene, amit nyomatnak. Valahol a hetvenes években születtek ilyen dalok, ennyire hiteles formában. Aztán tessék, előbújik ez a svéd buksza, meg a három legény és a tökéleteshez közeli módon nyúlnak kedvenc zenei világukhoz, ráadásképp elő is tudják adni szerzeményeiket. Szóval taps!

Elin Larsson, énekesnő önmagában egy elragadó jelenség. Több budapesti koncertbeszámoló alapján nem véletlenül. Hangja a fiatal Janis Joplinra emlékeztet, ruháit turkálóban vásárolja. Eszméletlen stílust teremtve ezzel mind vizuális, mind zenei tekintetben. Hozzá jön mindhárom zenésztársa, hasonló fizimiskával, és legalább annyira lehengerlő hangzással.

Persze semmi újat nem kívánnak tálalni, nem akartak spanyol viaszt felfedezni, pusztán a saját zenei világukat, a múlt nagy alakjait próbálják, nem utánozva megvalósítani. Szerintem nagy sikerrel. Bár túl messze soha nem úsztam a hetvenes-nyolcvanas évek hippi mozgalmainak zenei munkásságában, némi vonzalmat mindig is éreztem eziránt a felfogás iránt. És most erre itt van a „blues tabletta”, ami betekintést enged ebbe a környezetbe.

A koncertet a francia fővárosban rögzítették, meglehetősen profin. Elmondható az ehhez hasonló zenékről, hogy élőben működnek a legjobban. Szükség van a közönség hozzáadott energiáira is. Talán ez hiányzott nekem a második lemezükről, amit egyébiránt ezt a felvételt hallva vissza fogok keresni és újra értékelem.

Amit kapsz majd ettől a tizenöt daltól, pont az lesz, amit elvárhatsz. Szinte az összes rögzített tételüket lenyomják, profin. Csalódás nem fog érni, ha ezt a műfajt csíped. A DVD-t nyilván élvezetesebb nézni, mert ott látszik is a néni. De ilyen ócska poénnal nem fejezhetem be, szóval leírom még azt, hogy nagy jövőt jósolok a fiataloknak. Igazán nagy lendületben van ez a fajta zenei újraéledés. Jó hullámra ültek fel, úgy, hogy közben azt sugallják, őket ezt teljes erővel meg is élik, élvezik. Még sok ilyet, ha lehet!

Értékelés: 5/4,5

infók

tracklist:
01. Lady In Gold
02. Little Boy Preacher
03. Bad Talkers
04. Don't Go Back
05. Black Smoke
06. Bliss
07. Little Sun
08. Elements And Things
09. You Gotta Try
10. High Class Woman
11. Ain't No Change
12. Devil Man
13. I Felt A Change
14. Rejection
15. Gone So Long

Műfaj: hard rock
Megjelenés: 2017. november 03.
Kiadó: Nuclear Blast