a pale horse named death - when the world becomes undone

A Pale Horse Named Death egy gót-doom zenekar, melyet a korábbi Type O’ Negative dobos, Sal Abruscato hívott életre lassan tíz évvel ezelőtt. Harmadik nagylemeze januárban látott napvilágot, When The World Becomes Undone címmel. Szép egyszerű zenekarnév, a lemezcímről már nem is beszélve. A csapat összetétele gyakorlatilag lemezenként változott, itt inkább a Black Label dobos Johnny Kelly neve lehet ismerősebb, aki aktívan részt vett a harmadik korong rögzítésénél.

A lemez erősen nyit. Az felvezetőben felbukkanó gyereksírás, vagy kutyaugatás egészen az első Black Sabbath lemezig repített vissza gondolatban. Szépen építkeznek egymásra, ezek a lüktetésükkel operáló, vontatott szörnyszülött külsejű dalok. Kár lenne tagadni, Abruscato Type O’ lemezt gyártott saját kiadásban. Persze messze elmaradva az eredetitől.
 
Ettől még bőven van szerethető dolog a korongon. Számomra az egyik ilyen a Fell in My Hole torzított basszusgitár futamai, de a sötét romantikát kedvelők szintén találnak majd örömöt bőven. Nem értem viszont a felvétel közepén feltűnő „sámánkodást”. Sőt a lemez itt vesz némi fordulatot, és erősen rájátszik az epikus-okkult, „jaj-de-félek” metalra. Azaz kipusztul az a lüktetetés, ami az elején engem magával rántott. Kár érte, mert tényleg jól indul.

„A stílus erre a harmadik albumra sem változott az előzményekhez képest: borongós, sötét, depressziós alaptónusú, súlyos metal ez hol bizsergetően döngölő, hol fenyegetően feléd tornyosuló, éjfeketén iommista riffekkel, nagyra törő, kemény dobritmusokkal, a mézédes harmóniák és a disszonáns gerjesztések tökéletes arányú házasításával.” – fogalmazta meg Draveczki-Ury Ádám, amivel én is teljesen egyet értek, és nehezen tudnék mit hozzátenni.

A legnagyobb különbség a Type’O és a „fakó ló” között az a billentyűs hangszerek háttérben tartása, vagy teljes hiánya. Ami nekem színpatikus, aki viszont a kilencvenes évek egyik legnagyobb hatású zenekarának folytatását keresik ebben az oldalhajtásban, emiatt talán nem találják meg akkora mértékben. De ez ízlés kérdése.

A végén visszatérő atmoszféra (temetés, pap, síró özvegy) keretbe zárja a lemezt, aminek számomra az első fele az izgalmasabb. De ezt már ecseteltem korábban. Bár tökéletes anyagnak nem mondanám, Abruscato-ék – az illendőség határain belül – a maximumot hozták ki a Type O Negative örökségéből. Előző két lemezük eredetibb volt; hogy ez-e számukra a jövő útja, azt a folytatás fogja megmutatni – amire, remélem, nem kell majd újabb öt-hat évet várni.


infók:

tracklist:
01. As It Begins
02. When the World Becomes Undone
03. Love the Ones You Hate
04. Fell in My Hole
05. Succumbing to the Event Horizon
06. Vultures
07. End of Days
08. The Woods
09. We All Break Down
10. Lay with the Wicked
11. Splinters
12. Dreams of the End
13. Closure

Műfaj: gót/doom metal
Megjelenés: 2019. január
Kiadó: Long Branch Records

1 megjegyzés: