Hosszabbra nyúlt nyári szünet után feltorlódtak az anyagok
itt az asztalomon. Először Lemmyék, majd az Iron Maiden, holnap már a Slayer
vagy épp a Nile aktuális lemezei mind várják a kritikát. De én így az őszi
dömping bemelegítéseként, talán meglepetésre egy svéd death metal bandával
nyitok.
A nevük Tribulation, tíz éves aktivitás, harmadik sorlemez.
Nem kell megijedni, nem klasszikus death metal az, amit az igazán tehetséges
skandinávok nyomatnak, inkább ennek a szélsőséges műfajnak egy progresszívebb,
megújítóbb változata. Ha szereted az érdekes, nem mindennapi zenéket, zenei
megoldásokat, akkor ezt az anyagot kötelező lesz meghallgatnod.
Az egész lemeznek van egy olyan kettőssége, ami miatt
számomra nagyon szimpatikus. Egyrészt van egy nagyon erős, teátrális, síri
hangulat, amit a műfaj szinte meg is követel. Emellett viszont hordoz magában
egy sajátos lendületet is, számolatlan klasszikus rock, okult rock eszközzel
fűszerezve. Tényleg nehéz definiálni mindazt, amit a felvételen hallhatsz.
Olyas valami, mintha a srácok nagyon unnák már a death határait, és valami
modern lángvágóval, és 80’s évekbeli hanggránátokkal kitágítanák mindezt.
A Melancholia című dal már-már slágeres, fülbemászó
gitárfutamai mindenki tetszését el fogják nyerni. Picit talán meglepő is egy
ilyen dal ebben a fűzérben, de ettől még megvan a helye ott a lemez első
felében. Aztán találsz majd egy instrumentális számot, ami nekem kicsit üres,
sőt a felvétel azon része már egy kicsit túljátszott. Mintha kicsúszott volna a
hangulatkeltés formai eszköze.
Majd jön az egyik személyes kedvencem, Strains Of Horror.
Ahol a templomi orgona, és a kifejezés legmagasabb fokára tekert hörgős ének
találkozik, majd a középrész megnyomatva egy végtelenül klasszikus
gitárszólóval. Furcsa egyvelege ez a zenének, de valahogy együtt üt rendesen. Johannes
Andersson nagyon jó érzékkel írja dalait, és ez mind a tíz nótáról elmondható.
Erős, egyben van, és külön-külön is jól értelmezhető.
Persze, ha a hörgősebb énekkel bajod van, nem fog ennyire
tetszeni a felvétel. Számomra inkább a színházi elemek zsúfolása okoz némi
fejfájást, de összességében egy erős lemezre bukkantam még a nyári hőségben. A
borító teli találat, tökéletesen illik a lemez hangulatához. Mondom még egyszer,
ha egy érdekes zenei utazásra vágysz, hallgasd meg a Children Of The Night című
lemezt.
Értékelés: 5/4
Infók:
Tracklist:
1. Strange Gateways Beckon
2. Melancholia
3. In The Dreams Of The Dead
4. Winds
5. Sjalaflykt
6. The Motherhood Of God
7. Strains Of Horror
8. Holy Libations
9. Cauda Pavonis
10. Music From The Other
Műfaj: progresszív death metal
Megjelenés: 2015. április
Kiadó: Century Media
Tracklist:
1. Strange Gateways Beckon
2. Melancholia
3. In The Dreams Of The Dead
4. Winds
5. Sjalaflykt
6. The Motherhood Of God
7. Strains Of Horror
8. Holy Libations
9. Cauda Pavonis
10. Music From The Other
Műfaj: progresszív death metal
Megjelenés: 2015. április
Kiadó: Century Media
Viccnek, paródiának nem rossz, csak sajnos még mindig vannak akik ezt komolyan gondolják. Kiváncsi vagyok, mit szólnak majd a gyerekeik, mikor az apjuk már megöregedve megmutatja nekik művét. Vagy ha van esze szégyenében elrejti inkább.
VálaszTörlésörülök, hogy tetszik.
VálaszTörlés