michael romeo - war of the world pt.1

Michael Romeo neve, ha nem is teljesen ismeretlen, de csak nagyon távoli rémképeimben derengett. Annyit tudtam a fasziról, hogy „géppuskakezű” gitáros, viszont a számomra meglehetősen érdektelen prog-power vonalon mozog, többek között Symphony X elnevezésű, méltán híres zenekarában. Pont. Most viszont szólóanyaggal jelentkezett a zeneszerző-gitáros. Nem is akármilyennel.

A gitáros maga köré rendezett egy végtelenül profi társaságot, többek között Rick Castellano énekeset, John DeServio (Black Label) bőgőst, majd felvette filmzenei elemekkel operáló, egészen modern hangzású „második” szólólemezét War Of The Worlds pt.1 címmel. Mit ne mondjak, egy ekkora tudású zeneszerző, gitáros felvételében maximum akkor csalódhatsz, ha túlzásba vitt önmegvalósítás, önmajmolás jelenik meg a felvételeken. Itt erről szó nincs.

kreator - gods of violence

Mille Petrozza és méltán híres thrash csapata a Kreator új lemezzel jelentkezett az év elején. A Nuclear Blast gondozásában érkezett, Gods Of Violence című, tizennegyedik sorlemezük távolodik a klasszikus thrash vonaltól, pláne a germán hagyományoktól. Ettől még egy igencsak érdekes felvétellel rukkoltak elő, de én valamivel tökösebb anyagra számítottam.

A 35 éves pályafutást maga mögött tudó metalóriás számos hullámvasúton jutott el oda, ahol ma tanyázik. 2001-s újraéledésük nagy hatást gyakorolt rám, de mára kicsit fakult a kép. Az biztos, hogy a finn Sami Yli-Sirniö az egyik legjobb kezű gitáros a színtéren, viszont az általa játszott dallamok lökik egyre távolabb a Kreatort a valódi, csontig hatoló thrash metáltól. Persze ez a saját véleményem, érzéseimre hagyatkozva.

kövületek #3 pantera - a far beyond driven

A nagyok közül legyen a következő, mondjuk ez a ma már sajnos nem létező zenekar. A Far Beyond Driven a Pantera hetedik albuma volt a sorban, utána már csak két albumuk jelent meg. Nekem ez a lemezük volt az, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezen zenei a vonalon maradjak a mai napig.

Miért pont ez? Ebben az időben Major Ádám szomszédomnál rendszeresen bújtam a kazettagyűjteményét, ami szó szerint zsákszámban hevert a szobájában. Egy-egy délután kiborítottam valamelyik zsákot és mint egy kisgyerek a cukorkaboltban, száz számra bújtam, válogattam őket órákon át. Pár napra mindig elvihettem néhány darabot, amiket meghallgattam és amik közül kikerültek a nagy kedvenceim is. Mindent, de tényleg mindent meghallgattam.

impellitteri - venom

Nem vagyok egy klasszikus heavy metal rajongó, de nyilván a jobb előadók engem is megfogtak annak idején. Bírom az ízes szólókat, tetszenek a dalszerkezetek, de általában az énekes vinnyogásai szoktak távol tartani a műfajtól. Amit viszont nemrégiben találtam, az annyira profi gitáros munka, hogy felőlem Oki is énekelhetné a szövegeket, akkor is meghallgatnám párszor. Emberünk neve Chris Impellitteri. Bevallom férfiasan, a fickó számomra teljesen ismeretlen volt, eddig. De amit az új, Venom című lemezén hallottam, gyorsan motivált, hogy visszakeressem életpályát.

Egy méltatlanul háttérben tartott, kevés helyen ismert „gitár fenoménról” van szó. Az hogy szólói kuriózumok, az még rendben, de hogy dalszerzőként is ennyire profi azt nem gondoltam volna. Gondolok itt főleg arra, hogy saját nimbuszát nem helyezi túlságosan előre, nem arról szólnak a dalok, hogy „nézd, én mekkora gitáros vagyok”, hanem valóban dalok, olyan gitártémákkal, amiket ritkán hall az ember.

cloven hoof - resist or serve

Van egy Cloven Hoof nevezetű csapat, akik a régi idők, angol új hullámán lovagolva teremtette a power metal alapjait. Vagy készítette a deformált heavy metal albumokat, kinek hogy tetszik. Lee Payne a hetvenes évek végén alapított bandája számomra szinte teljesen ismeretlen volt a mai napig. Ennek lesz jelentősége a kritikában, hiszen az ős rajongók, akik már az anyatejjel is heavy metalt szippantottak keményen ekézik ezt a lemezt. 

Én kevésbé látom problémásnak a dolgot, ha valaki a mai igényeknek megfelelően változtat irányt. Természetesen nem letérve az ősi vonalról. Számomra a Resist or Serve címmel megáldott, 2014 őszi lemez inkább egy modern metal elemeket tartalmazó, újszerű power/heavy anyag, mintsem végletekig szidni való szemét. Nyilván kapott jó kritikákat is az anyag, viszont sok helyen komoly lehúzás tárgya lett a mű. 

grand magus - triumph and power

A skandináv országok igazán jeleskednek a kiváló metal formációkban. Kiemelkedő példája ennek a Grand Magus. A háromfős, svéd, doom-stoner banda új lemezzel jelentkezett 2014 elején. Aki ismeri a zenekart, és tudja milyen hangja van „JB”-nek, az már epekedve várta az újabb csatába szólító eposzokat. Aki viszont még nem ismeri, azonnal tegyen ez ügyben lépéseket. Ritka az ilyen tereket betöltő, minden erejében „mágikus” hang. 

Ez a csapat a kilencvenes évek első felétől nyomatja a lüktető doom és heavy metal keverékét, hol egyik, hol másik irányzatot nyomatékosítva. És akinek ez még mindig nem lenne elég, azt is elárulom, hogy az idei, Triumph And Power címet kapó lemezük inkább a második vonalra húz. Persze teljesen nem tudják magukat levetkőzni a srácok. Pont ezért lesz eszement ez az egész GM.  

seven witches - rebirth

A Seven Witches egy közel húsz éves power-heavy metal banda a tengeren túlról. Igazán kiváló gitáros, zenekarvezető Jack Frost viszont nem lehet egy egyszerű eset, hiszen olyan fluktuáció zajlik énekes és egyéb posztokon, amit még az erről híres zenekarok is megirigyelnének. És ez nem vicc. Egy nyári interjúban említett énekesre (Alan Tecchio) készült az aktuális, Rebirth lemez, viszont a stúdióba már egy másik, teljesen ismeretlen sráccal (Anthony Regalbuto) vonult a banda. De a dobos Johnny Kelly, és Ronny Parks bőgős szintén új tagok! 

Ami viszont biztos, ennek a komoly tagcserének semmi nyoma nincs az anyagon. Meglehetősen erős volt rock-metal szintéren a 2013-s év, és ez a Seven Witches lemez méltán csatlakozik az elmúlt esztendő kiváló alkotásaihoz. Frost ritka, érdekes gitártechnikája olyan mértékben érett be, amire igen nehéz szavakat találni. Teljesen tudatos, sok esetben kellően visszafogott, máskor végletekig recsegős, egyszóval teli találat. Akit érdekelnek az izgalmasabb témák, illetve hangzások mindenképpen keressen rá erre a lemezre!