animals as leaders - the joy of motion

Bár az lemez márciusban jelent meg, számomra az elmúlt héten lett ismert. Pedig gitárfanatikusként epekedve kellett volna várjam az új Animals an Leaders anyagot. Megérkezett, a kezemben tartom és nem kellett csalódnom. A washingtoni, progresszív jazz/metal banda igen erős, szűk hatvan perccel rukkolt elő. Ha bírod az instrumentális, végletekig bonyolított dallamokat, elszállós szólókat és metálos riffeket összegyúrva, az AAL az egyik kedvenced lesz.

The Joy of Motion címmel ellátott harmadik stúdióanyag végig meglepő és váratlan húzásokkal operálva, hosszú időre leköti az ember figyelmét. Úgy ültet a lejátszó mellé, hogy észre sem veszed, de már harmadjára fordult körbe a felvétel. Nem vagyok nagy rajongója az instrumentális dolgoknak, véleményem szerint egy jó vokál minden produkcióba elfér, de ezek az amerikai fickók olyan csodával határos módon fűzik a dallamokat egymásba, amire kevés példa van.

judas priest - redeemer of souls

Elég nehéz úgy írni a Judas Priest új lemezéről, hogy az ember ne szaladjon bele mások gondolatait tartalmazó kritikákba. Nyilván ezek az irományok hatással lesznek a saját véleményre is, de nem szabad felülni a fanyalgóknak. Jómagam nem vagyok egy elvetemült JP fanatikus, sőt. Meglehetősen kevés időt szenteltem a zenekar eddigi munkásságára, viszont ezt a lemezt, ami a Redeemer Of Souls címet kapta, lassan három napja hallgatom. Örömmel.

Kezdhetnénk onnan, hogy a K.K. Downing távozása mekkora károkat okozott dalszerzés, gitártémák, ikerszólók szintjén. De ez butaság, csak a vájt fülűek nyafoghatnak ezen. Véleményem szerint tökéletesen sikerült az utódlása a régi gitárosnak. Richie Faulkner tud mindent, amit egy ilyen heavy metal őskövület megkövetel. Le a kalappal a srác előtt!

goatwhore - constricting rage of the merciless

A Goatwhore (’ kecskeringyók ’) számomra az elmúlt hetekig teljes ismeretlenségben rejtőzködött. Viszont a minap a kezembe akadt újságcikkben kiolvastam, hogy a Sammy Pierre Duet nevű fickó által jegyzett, sátánista vonalakon nyomuló, de alapvetően black’n’roll-t játszó csapata új sorlemezzel jelentkezett pár hete. Mondom ez király, hiszen a fazon Crowbaros és Acid Bath múltal is rendelkezik, ráadásul a kecskék hatodik sorlemeze született meg, itt az ideje, hogy jobban utánanézzek.

Constricting Rage Of The Merciless címre keresztelt anyag nem okozott csalódást. A NOLA-színtér egyik legjellegzetesebb csapatáról van szó, akik olyan magas szintre rakták a mércét újdonsült lemezükkel, amit igencsak nehéz lesz megugrani a folytatásban. Maximálisan kompromisszumképtelen, intenzív, mégis dallamokat magában hordozó, blackened death metal. Ha röviden kellene jellemeznem. Akit érdekelnek a részletek, kattintson!

mekong delta - in a mirror darkly

Ralph Hubert egy elvetemült pali, annyi szent. Aki ismeri a zenekar körüli nyolcvanas évek végi, kilencvenes évek eleji hercehurcákat minimum érti, mire gondolok. A profinak tűnő, de mindenképpen német mentalitással építgetett karrier a kétezres évekre leáldozott. Majd pár év pihenő után újra töltötték a gitár puskáikat, és nekifogtak ennek a progresszív-trash metalnak, ami igencsak ritkaság, talán a kuriózum jelzővel sem lövők túlságosan mellé.

Mekong Delta névre keresztelt, harminc éve hol intenzívebben, hol kevésbé vadul nyomatott, sablonoktól mentes, végig váratlan megoldásokkal operáló banda mára igen mélyen tisztelt csapata a jegyzett metal együttesek körének. A napokban megjelent, új lemezük sem lóg ki a sorból, sőt a leginkább bele illik. Bár Ralph minden anyagát szinte más társasággal rögzítette, a minőség és a megszólalás töretlen, kifejezetten magas színvonalú.

mastodon - once more ‘round the sun

„Még egyszer a Nap körül” címmel jelent meg az amerikai Mastodon hatodik stúdiólemeze. Bár nem illik lefordítani lemezcímeket, (sajnos a magyar moziközönség kedvéért a filmcímeket muszáj, pedig de kár érte!) mégis, ez számomra mindkét nyelven ugyanazt jelenti. Aztán persze meglehet, hogy egyéb jelentése is van az amerikai szleng szótárban ennek a kifejezésnek, valahogy mégis egy nagy űrutazás hangulatát idézi számomra a korong.

Kifejezetten jó hatással van a csapatra Nick Raskulinecz producer, aki többek között a Deftons ügyeit is intézi/intézte. Valamivel nyersebb, vagányabb lett a hangzás, amit minden bizonnyal a stúdióban végig jelen lévő, kifejezetten agilis főnök okozta változás lehet. Nyilván ez szintén magán vélemény, amit mindössze néhány forrás támaszt alá. Vajon ki tudja, hogy készült pontosan ez az őrült lemez? Annyi szent, nagyon jól összeállt a rutinos zenészek alkotta Mastodon. Mondom ezt úgy, hogy igazi rajongójuk soha nem voltam.