2014. július 3., csütörtök

mekong delta - in a mirror darkly

Ralph Hubert egy elvetemült pali, annyi szent. Aki ismeri a zenekar körüli nyolcvanas évek végi, kilencvenes évek eleji hercehurcákat minimum érti, mire gondolok. A profinak tűnő, de mindenképpen német mentalitással építgetett karrier a kétezres évekre leáldozott. Majd pár év pihenő után újra töltötték a gitár puskáikat, és nekifogtak ennek a progresszív-trash metalnak, ami igencsak ritkaság, talán a kuriózum jelzővel sem lövők túlságosan mellé.

Mekong Delta névre keresztelt, harminc éve hol intenzívebben, hol kevésbé vadul nyomatott, sablonoktól mentes, végig váratlan megoldásokkal operáló banda mára igen mélyen tisztelt csapata a jegyzett metal együttesek körének. A napokban megjelent, új lemezük sem lóg ki a sorból, sőt a leginkább bele illik. Bár Ralph minden anyagát szinte más társasággal rögzítette, a minőség és a megszólalás töretlen, kifejezetten magas színvonalú.

Ha nem hallottad még a Mekong Delta zenéjét, akkor igazán nehéz lesz ebből a beszámolóból rájönni, mit is játszanak pontosan. Hiszen egyetlen egy általam ismert, minimális médiafigyelmet kapó legénység sem erről közelít a metal irányába. Magyarán, mindenképpen meg kell hallgatni az anyagot, lehetőség szerint jó sokszor. Számomra is az „engem már nem érdekel, de talán még egyszer meghallgatom” pillanatában adta meg magát, ez legalább a tizedik nekifutás volt.

Instrumentális számok szép számmal (3 darab) fértek erre a negyven perces hangfelvételre. De ne egy klasszikus valamire számíts, inkább egy pattogós, színpadi showra. Aztán jönnek a szebbnél szebb énektémákkal operáló, érett muzsikusok által komponált, megalkuvást nem tűrő progresszív zene, olyan trash betétekkel, amit a váratlanság erejével illeszt tökéletesen a megszólalásba ez a csapat.

Talán a hangzáson találhatunk apróbb gondokat, ha mindenáron keresünk. Sajnos nekem a dob kicsit furán szól, elbírt volna valamivel recsegősebb, kevésbé steril hangzást. Ez picit az egész hangzásra elmondható, de aki ennyire speciális zenét készít, nyilván erős elképzelése van a hangzásról is. Szóval nem tisztem kritizálni, pusztán a saját véleményem az előbbi gondolat.

Összességében, ha szereted az összetettebb zenét, szeretsz több időt adni egy lemeznek, ráadásul van vonzalmad a trash metal iránt, mindenképp neki kell fuss ennek a hangfelvételnek. Századik hallgatás után is maradnak rajta teljesen új, érdekes részek. Nálam csak azért nem ötös, mivel az egyszerűbb muzsikák jobban szórakoztatnak, illetve a hangzásban, atmoszférateremtésben akadnak fülemnek távolabbi dolgok. De ez a lemez kiváló munka, a 2014-s év egyik gyöngyszeme.

Értékelés: 5/4


Infók:
Tracklist:
1. Introduction
2. Ouverture
3. The Armageddon Machine
4. The Sliver In Gods Eye
5. Janus
6. Inside The Outside of the Inside
7. Hindsight Bias
8. Mutant Messiah


Műfaj: progresszív metal/trash metal
Hossz: 44:01

Megjelenés: 2014. április
Kiadó: Steamhammer, SPV

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése