2016. április 19., kedd

kövületek #3 pantera - a far beyond driven

A nagyok közül legyen a következő, mondjuk ez a ma már sajnos nem létező zenekar. A Far Beyond Driven a Pantera hetedik albuma volt a sorban, utána már csak két albumuk jelent meg. Nekem ez a lemezük volt az, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezen zenei a vonalon maradjak a mai napig.

Miért pont ez? Ebben az időben Major Ádám szomszédomnál rendszeresen bújtam a kazettagyűjteményét, ami szó szerint zsákszámban hevert a szobájában. Egy-egy délután kiborítottam valamelyik zsákot és mint egy kisgyerek a cukorkaboltban, száz számra bújtam, válogattam őket órákon át. Pár napra mindig elvihettem néhány darabot, amiket meghallgattam és amik közül kikerültek a nagy kedvenceim is. Mindent, de tényleg mindent meghallgattam.

A teljesség igénye nélkül: a Sepultura, Napalm Death, Deicide és Cannibal Corpse-tól, a Nirvana, F.O.S., Sex Action, Sing-Sing-en át, a későbbi nagy kedvenceimig, a Metallica, Megadeth, Iron Maiden, Slayer, Pantera és társaikig.

Le sem tudnám mind írni egy lapra, ha akár a felére is emlékeznék. A világon mindent ismertem. Az összes barátom egyszerre sem hallott fele annyit sem ezek közül, mint én. Szorgosan másolgattam őket hitvány minőségben kétkazettás kis magnómon és délutánokat töltöttem el a borítójuk megrajzolásával. Egész nap mentek sorban, egymás után. Csak úgy faltam őket. De szép is volt az!

És az egyik nap belebotlottam az ezelőtti albumaikba, a Vulgar Display Of Powerbe és a Cowboys From Hell-be. Hát mondanom se kell, mit műveltek velem. Személy szerint (ha a Domination c. számot nem vesszük) nekem a Vulgar jobban tetszett. Később eredetiben vettem meg a Far Beyond Drivent. Arra ment el az összes megspórolt pénzem, meg pár kazettára még...

A Pantera, közhiedelemmel (mivel ők sem vállalták korai albumaikat) ellentétben elég korán, 1981-ben alakult egy testvérpár által, akiket úgy hívtak, hogy Vinnie Paul és Dimebag Darrell. A korai évekről sokat én sem tudok, nem is olyan fontos. Viszont mikor elérkeztek a '90-es évek, na akkor történt valami.

Phil Anselmo énekes csatlakozása után, a zenekar power vonalon ment tovább és attól kezdve alapmű volt minden egyes korongjuk, megmozdulásuk. Az összes albumuk, ami innentől megjelent, platinalemez lett szinte azonnal. Óriási erőt közvetítettek a színpadról. Igazi "déli bunkók" voltak, de ez csak a látszat.

Olyan zenei tudással rendelkeztek, főleg Darrell-t, aki az egyik legjobb és legegyedibb gitárossá vált már ezekben az években. A Randall egyik "reklámarca" is lett. Winnie-t is az egyik legjobb dobosként tartották számon a metálban. Mindig a fejénél fogva tartja a dobverőt, máig is úgy dobol. (Hellyeah!)

1991-ben már olyan nevek előtt léptek fel, mint az AC/DC és a Metallica. Sajnos 2003-ban feloszlottak, és 2004-ben ugye Dimebag is meghalt. Ezt a sztorit mindenki ismeri. De amit addig alkottak, az örökérvényű marad.

A Cowboys Of Hell albumtól az összes, mind az 5 stúdióalbum egyszerűen tökéletes. Nincs is igazából értelme kiemelni akár a Far Beyondot sem, én viszont őt választom. Ugyanúgy, mint a Justice-t a Metallica-tól. A Far Beyond Driven máig is az egyik kedvenc lemezem.

Emlékszem azokra a csattogós lábdobokra, mintha fa pamok püfölték volna és az éles, karcos gitárokra... Norbi (akkori legnagyobb cimborám) társaságában órákat léggitároztunk, meg doboltunk a lemezeikre. A számok nagyon szókimondóak és erőszakosak voltak, ennek ellenére az I'm Brokent Grammy-re is jelölték. (Tény, hogy a "legenyhébb" szám volt a lemezen.) Anselmo hangja hol visított, hol üvöltött, de az album végen a Planet Caravan c. Black Sabbath feldolgozásban megmutatta (no nem először), hogy a klasszikus értelemben is tud énekelni.

Az album egy akkora mezítlábas lórúgás volt, hogy hiába voltak ennél gyorsabb vagy keményebb lemezek, a Far Beyond természetes volt és olyannyira ösztönszerű, hogy már-már példa nélküli. Már csak emiatt is érdemes meghallgatni. Ma már ilyeneket nem nagyon találni sajnos...

Eszük ágában sem volt finomkodni, megfelelni bárminek vagy bárkinek is. Tojtak nagy ívben mindenre és mindenkire, ahogyan azt kell. A lemezről három számra készítettek videóklipet. A 5 Minutes Alone, a Planet Caravan, és ha már külön kitértünk rá, itt az I'm Broken. Hűen tükrözi szerintem a zenekar energiáját.

Polgár Tamás



Infók:

Tracklist:

01. Strength Beyond Strength
02. Becoming
03. 5 Minutes Alone
04. I'm Broken
05. Good Friends And A Bottle Of Pills
06. Hard Lines, Sunken Cheeks
07. Slaughtered
08. 25 Years
09. Shedding Skin
10. Use My Third Arm
11. Throes Of Rejection
12. Planet Caravan

Műfaj: metal
Megjelenés: 1994
Kiadó: Warner

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése