thy catafalque - geometria

Az, hogy mi a Thy Catafalque viszonylag egyszerű megfogalmazni. Kátai Tamás egyszemélyes, avantgárd metal projektje. Másrészt nagyon nehéz megfogalmazni, hogy mi akarna lenni ez a varázslatosan előadott, költői szövegekkel operáló, elektronikus elemekkel teletűzdelt muzsika.

Amikor az előző lemezről megfogalmazódott szerzőtársam „véleménye”, minden szavával egyetértettem! Most megpróbálom én körülírni az új, Geometria címre keresztelt anyagot. Direkt nem a kritika szót használtam, mert egy dologban biztos vagyok, Kátai Tamás egy másik síkról, dimenzióból szólal meg, magyar produkcióhoz nem, vagy csak nagyon nehezen mérhető alkotás ez, kritikával illetni részemről lenne tiszteletlenség.

Olyan hatásos, ahogy a metal elemek, az elektronika végtelen megoldásai és a népzenei eszközökkel megszólaltatott vocál összeáll ezekkel a szép irodalmi szövegekkel, hogy már csodálkozni sem marad ideje az egyszeri hallgatónak. Itt egy olyan utazásra lelsz, amiről mindenkinek saját véleménye lesz. Biztosan állíthatom, ha kevésbé vagy nyitott az ilyen olvasztótégelyből felbuggyanó forró fémre, akkor sem megy el majd melletted nyomtalanul a Geometria.

A szövegek minősége már évek óta megkérdőjelezhetetlen. Ezzel sok időt nem szeretnék tölteni, mindenkinek kialakul majd róla egy képe, az irodalom és a fantázia csodákra képes. A szerző nagy mestere ennek. Viszont meg kell dicsérjem az ének megjelenítését a lemezen, ahogy ezek a friss, mai dalszövegek fel tudják venni azt a népművészeti motívumcsokrot, amitől totálisan magyarrá, világzeneivé válik, az döbbenet. Ezt hiszem ez a legkiemelkedőbb teljesítmény a felvételen.

Zeneileg szintén jó sűrű az anyag. Ennek ellenére könnyen szétválasztható két elkülönülő dallamvilágra. Az egyik a doomos, black metalos riffelés, nem egy helyen hörgős (Lágyrész) betétekkel, profin megvalósítva. Számomra izgalmasabb lenne a lemez, ha ebből az irányból kapnék többet. A másik fél egy általam „fekete-pop”-nak keresztelt, kora 2000 évek elektronikus (The Carbonfools, yonderboi, Korai Öröm) dallamrendszeréből gazdálkodó, villanydobos, „számítógépzörej”. Ami legalább annyira ötletes, mint a metál dalok.

Az a hangulat, amit a lemez teremt, nehezen megfogható. Engem egy 80’s évek végi Zánkai Ifjúsági táborra emlékeztet, ahol a fellépők között akad bőven metal-rock zenekar, jelen van már a diszkó mocskát átugró, kezdetleges elektronikai vergődés, viszont a közönség az egész országból érkezett, és a vidéki paraszt család ugyanúgy képviselteti magát, mint a városi proli. Talán így tudnám körbefogni a miliőt, ha megerőszakolom magam.

Kátai Tamás közel egy évtizede Skóciában él, ott születnek ezek a dalok, onnan koordinálja zenei projektjeit. Season Of Mist néven ismert, francia metálistálló gondozza 7. éve megjelenő anyagait. Ezek ismeretében talán még döbbenetesebb, hogy mennyire magyarok ezek a dalok. Szinte megszakad az ember szíve, amikor a verssorok ki-ki bukkannak egy-egy zenei örvény mögül. Valóban nehéz erre kielégítő válaszokat találni, azt gondolom, hogy ezt kell Tamás zsenialitásának számlájára írni.

Az alföldi gyökereket nehezen tudná letagadni (Makó), az zenei előéletből is maradt bőven áthallás. (Gire) Az énekért extra köszönet a két dalos pacsirtának: Horváth Martina Veronika (Nulah, Niburta) és Vasvári Gyula (Perihelion), már-már tökéletes munkát végeztek. Nem tudom, miért kellene pontot levonni egy ilyen lemez megítélésekor, talán azért húzok le egy felet, mert számomra kicsit több lett most az elektronikai eszközökből. Ettől ez még egy kiváló lemez, gyönyörűen illeszkedik a Thy Catafalque korongok sorába!

Értékelés: 5/4,5


infók:

tracklist:
01. Hajnali Csillag
02. Szamojéd Freskó
03. Töltés
04. Gőte
05. Sárember
06. Hajó
07. Lágyrész
08. Sík
09. Balra A Nap
10. Tenger, Tenger
11. Ének A Búzamezőről

Műfaj: avangarde metal
Megjelenés: 2018. május 4.
Kiadó: Season Of Mist

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése