2016. november 9., szerda

testament - brotherhood of the snake

Soha nem voltam különösebb rajongója a Testament zenekarnak, ki tudja miért távolabb estek tőlem. Pedig a thrash igen régen foglalkoztat. Viszont a nemrégiben megjelent Brotherhood Of The Snake-től konkrétan leesett az állam. Egyébként több irányból is jelentős nyomás nehezedett rám ez ügyben, zeneileg érett barátaim folyamatosan presszionáltak, ezt meg kell hallgatnod!

Milyen jól tettem, hogy ha nehezen is, de hallgattam rájuk. De mivel találkoztam a nagy múltú zenekar tizenegyedik stúdiólemezén? Olyan bika thrash metallal, amire meg kell mondjam nem számítottam. Nyilván rosszul ítéltem meg a csapat eddigi munkásságát, de ettől tényleg beszartam.

Ha bírod a régi-sulis, nagybetűst THRASH-t ezt mindenképpen hallgasd meg. Még akkor is nagyon tetszetős lesz, ha olyan új beszálló vagy, mint jómagam. Nekem a Testament mindig egy közepes koncert teljesítményű, szürke szamár volt. Nagyon rosszul ítélem meg őket. Ez már felsejlett az album előfutáraként bedobott két szám hallatán, de a korong egyben az igazi.

Ellenállhatatlan lendülettel ver hanyatt a cucc. Chuck Billy bácsi amellett, hogy magas szinten műveli a bömbölés művészetét, kiváló énekes is. Amire csodálatos példa ez a felvétel. Ha kell ellentmondást nem tűrően dönget, amikor viszont dallamosabb részekhez ér, ott sem jön zavarba. Ez alapból megemeli a minőséget. Aztán ott a ritmusszekció, bár nincs az arcodba tolva, tökéletesen halható minden. Nekem külön tetszik a bőgő csapkodása, nagyon ott van.

A riffek és gitárszólók minősége, mennyiség ízlésesen van beosztva. Nem érzem sehol, hogy túl lenne játszva, vagy bármiből több lenne a kelleténél. A gyors részekről csak felsőfokon lehet nyilatkozni, de a lassabb nóták szintén nagyon rendben vannak. Korábbi lemezeikkel túl sok párhuzamot nem tudok húzni, a visszahallgatások folyamatban vannak.

Összességében pont jó arányban vannak a lemezen lendületes thrash gránátok és középtempós művészkedések. Egyetlen percig sem éreztem, hogy unalom irányába tartana a felvétel. Ígérem, ezentúl nagyobb hangsúlyt fektetek majd Chuck Billy és barátai munkáira.

A lemez a zenekar történetek második legerősebb nyitó anyaga. Amerikában az eladási listák huszadik helyére repült, Angliában a legjobb helyezésüket érték el a Brotherhood Od The Snakekel, míg német földön egyenesen a top tízbe találták magukat. Ez sok mindent elárul a korong fogattatásáról. Le a kalappal, mind az üzleti sikerek, mind a zenészek teljesítménye előtt.

Értékelés: 5/4,5



Infók:

Tracklist:
01. Brotherhood of the Snake
02. The Pale King
03. Stronghold
04. Seven Seals
05. Born in a Rut
06. Centuries of Suffering
07. Black Jack
08. Neptune's Spear
09. Canna-Business
10. The Number Game

Műfaj: thrash metal
Megjelenés: 2016. október 28.
Kiadó: Nuclear Blast

4 megjegyzés:

  1. A Testamentről szólnia kell valakinek, hogy rárpülj???!!!
    Hát ez felettébb érdekes. Ez elég nagy baj. De mostmár tudod.
    Igaz, hogy az egyik szám Anthrax a másik meg nevethetsz, de Moby Dick, ez az utóbbi évek egyik legjobb albuma.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, volt egy jelentős negatív előítéletem az öreg indiánról és csapatáról. Ez van, de legalább beismerem. Most viszont nagyon megleptek. Röviden ennyi.

      Törlés
  2. És nem tudom mondtam e már, de van nálad vagy 7 kritkám.
    És ezen kívül azok is jó zenék...:D

    VálaszTörlés