2016. augusztus 15., hétfő

zodiac - grain of soul

A Zodiac egy igen furcsa elegye a német zenei mezőnynek. Viszonylag fiatal fennállásuk (2010-ben alakultak) ellenére már az negyedik sorlemezükkel jelentkeznek. Kiválóan vegyítik a most divatos retro-rock hullámot, több apróbb, a hetvenes években alkalmazott elemmel. Összességében nekem néha már túl dülöngélős, zavaros, viszont nagyon ötletes és vagány az egész cucc.

Persze ettől részletesebben is rámegyünk a felvételre. Apropó felvétel, a hangmérnök Arne Neurand (Guano Apes) míg a keverés Jean-Pierre Chalbos (Gojira) munkája, ami önmagában már elég bizonyíték amellett, hogy profi csapatról beszélünk. Másrészt a lemez gondozását a Napalm Records intézi. Szóval ennyi bevezető után lássuk, mi hallható a felvételen.

Kezdjük talán azzal, hogy nekem nagyon tetszik ez a zenei világ. Amit ma sok zenekar lovagol, és próbál a maga módján tálalni. A java olyan íztelen és bűztelen, hogy szóra sem érdemes, viszont ebből a posványból néha-néha feltűnik egy-egy zenekar, aki lélekkel tölti meg az amúgy már jól kitalált és átgondolt dolgokat. Ennél a német csapatnál még az is fennáll, hogy két számukra kedves zenei irányzatot próbálnak a lehető legmodernebben előadni, talán ettől válik izgalmassá, amit hallok.

Van itt Jimi Hendrix suli, nem is kevés, aztán az előbb már részletezett hetvenes évekbeli elszállós – agytekerős attitűd, de ami a legfontosabb, kiváló dalok egymás után sorban. Ezen felül pedig a mondanivaló és a szövegvilág külön elragadó. Aktuális, fanyar, tartalommal teli. Általában nekem ennyi elegendő ahhoz, hogy meghajoljak egy banda előtt. Jelen helyzetben is ez van, de tovább fokozva a megszólalásuk is végtelenül vagány. Ami külön növeli az érdeklődésem.

Essen szó a zenei képességekről is, Nick van Delft énekhangja pont olyan, mint amit kíván ez az érzelemmel töltött rock’n’roll. Pont elég, dögösen röffen, de fölfelé is van benne annyi, amennyit a dalok megkövetelnek. Ha ezt élőben szintén ilyen profin tolja, akkor külön megsüvegelendő! A gitárok végig az arcodba tolva szólnak, profi hangmérnöki munka. Szeretem, ha egy zene ilyen elvek alapján van keverve. Hallok mindent, azok a motívumok a meghatározóak, amik szimpatikusak számomra.

Nem mehetünk el szó nélkül a bluesos szólók mellett sem, amiből szinte minden nótába jut egy. Élvezettel hallgatom mindet, bár ez az egyik gyengém, ezzel könnyű levenni a lábamról, pláne, ha ennyire átgondoltak, szépek és ívesek. A ritmusszekcióból kapja az ember a legkevesebbet, amit nem úgy értek, hogy nem követhető a dob, vagy a bőgő, inkább egy árnyalattal háttérbe vannak szorítva. Ez akár hiba is lehetne, de nagy valószínűséggel a gitár sound rovására nem akarták ezeket a hangszereket kijjebb emelni.

Összegezve ez a lemez nagyon jó, munkásságuk talán legérettebb alkotása. Bár előző, Sonic Child elnevezésű stúdiókorongjuk sem rossz. De azt is le kell írni, hogy túl sok egyediség nincsen a csapatban, magyarul a múlt sikereit vegyítik saját arculatukra. Ez kurva tökösen szólal meg, élvezettel hallgatom, de teli pontszámot az ilyen típusú lemezek nem kaphatnak.

Értékelés: 5/4


Infók:

Tracklist:
01. Rebirth By Fire
02. Animal
03. Follow You
04. Down
05. Faithless
06. Crow
07. Aint Coming Back
08. Get Out
09. Like The Sun
10. Sinner
11. Grain Of Soul

Műfaj: rock
Megjelenés: 2016. július
Kiadó: Napalm Records

3 megjegyzés:

  1. Nem rossz ez, bár kicsit középszerű és agyoncsépelt, de ettől általában sokkal rosszabb a többi pár ezer ilyen zenekar.
    Jól nyomják!

    VálaszTörlés
  2. Ez az Animal nagyon jó kis nóta, nehezen enged el! :) Illetve a Follow You a másik kedvenc, nagyon tetszik.

    VálaszTörlés