2016. július 21., csütörtök

ghost - meliora

Jó néhány hónapja már annak, hogy Jani cimborámmal arról beszéltük, hogy nem értjük mit keres mondjuk James Hetfield pólóján a Ghost zenekar. Mondjuk ezt máig nem értem, de több híresség is büszkén viseli a banda pólóját. Többször nekifutottunk, megnéztük, hallgattuk a számaikat, videóikat és őszintén és finoman szólva is borzalmasan szarnak találtuk.

Aztán megjelent a Meloria albumuk és fel is hívtam Janit, hogy mit szól hozzá. Azt mondta: - érdekes... Én is épp ezt gondoltam. Aztán nem rég elkezdtem hallgatni és nem olyan rossz! Sőt! Az első két szám (kicsit túlzok) unalmas középszerűsége után jöttek a jó számok. Nem a legjobbak, de jók.

A gitár és a témák nem nagy vaszizdasz, de az orgonabetétek egész jók! A számok a maguk néhol már egész egyszerűségében, de meg vannak írva. Az íze érdekesen meg van bolondítva egy kis 80-as évek pop és rockzenéjével, főleg az énekdallamokban és témákban vélem felfedezni (vagy a számok felében).

Kicsit a Ghost-ról: Doom, rock és heavy-metál elemekkel támadó zenekar. 2008-tól léteznek és ez a negyedik teljes értékű albumuk. Állítólag minden albumon új énekessel dolgoznak, ami nem igaz, csak a pápa emirátus nevet módosítják 2-ről háromra és gondolom a későbbiekben így tovább... Az énekes személye ugyanaz maradt egyébként. A zenészek (Ghoulok) maszkot és jelmezt viselnek, név helyett pedig alkhémiai jeleket.

Az album egész kiszámítható egyébként, semmi új dolgot nem hoznak a srácok a látszat ellenére. A lemez egésze viszont valami megmagyarázhatatlan nyugalmat sugároz. Engem olyan faszán ellazít, hogy majdnem elfelejtettem leszállni a buszról, úgy elkényelmesített.

Nem mondanám, hogy baromi jól szól. Olyan krémes az egész. A dob hangzása is puha, de titulálhatnám simán szarnak is. A pergő például kifejezetten gyenge, a basszusgitár meg túl erős. Van néhol egész rendben lévő, no nem túl virgázós gitárszóló is, de ezen a ponton inkább a billentyűs erősít. Szóval elég erőtlen a hangzás.

A dalok közül nagyon kiemelkedő nincs, igazából mind simán jó. Se rossz, se túl jó. Csak egyszerűen jó. Ennyi A "hangulatközvetítése" is jó, de mesterkélt. Nyilván az egész műanyag, abban az értelemben, hogy csak színház az egész és semmi életérzés vagy eredeti igazából nincsen benne, hacsak nem a jelmezek. (És maga a jelmezesség sem eredeti ugyebár...)

Azért én szeretem, mert a számok rendben vannak és én személy szerint sokkal rosszabbat vártam, lehet azért esik ilyen jól. Egy pillanatra se hidd el, amit csinálnak (ha tizenéves vagy), de szeresd nyugodtan, mert szerethető. Néha csak olyan érzésem van, mintha egy fiúbandát hallgatnék kis fekete metál köntösben, de lehet, hogy csak azért, mert túl öreg vagyok már ehhez a jelmezes baromsághoz. (De a zenén is ez szaglik...)

A "Cirice" számomra a lemez egyik legjobb dala, ha ki kéne emelnem valamelyiket. Aztán van ez a "He Is" című nóta. Óriási. Olyan, mintha egy Beatles szám lenne. Az énekdallam nem tudom honnan lett nyúlva, de nagyon üt. Itt szépek a gitárok és nem igényli a zene sem az erősebb dobot. Olyan, mintha az egész album ehhez a számhoz lett volna hangszerelve, beállítva. Itt nagyon egyben van az egész. Ha el tudsz vonatkoztatni és kikapcsolni, ez a szám nagyon elvisz.

A "Mummy Dust"-tal a keménykedés ellenére (ami a Ghost-nál a dzsi-dzsi-dzsi gitárt jelenti), már megint nagy a pop-áthallás, igaz az ének ezt segít feledtetni. Attól az egy-két jó dallamtól eltekintve és a baljós-kísérteties hangulattól nem úgy gondolom, hogy ez az album legerősebb dala. A szinti viszont megint kiváló. Igen. Talán az ének szúrja el, itt az egyszer.

Az egész albumon én (értem, hogy ebben utaznak a fiúk) kicsit túl soknak találom ezeket a templomos betéteket. Azért is mondom ezt, mert a zene egészén meg nem érzem azt a hangulatot. Egyszer csak (mondjuk egy szám elején) bedobják és azzal kész. El van intézve. Aztán meg semmi... Nyilván nem odaillő, csak valahogy jelen kéne lennie kicsit többször az orgona nélkül is annak az "atmoszférának". Nem akarok több számról is külön írni, mert még bennem is érik.

Szóval ez egy kellemes kis hard-rock album nekem.

Polgár Tamás

5/4


Infók:

Tracklist:

01. Spirit
02. From the Pinnacle to the Pit
03. Cirice
04. Spöksonat (Ghost Sonata)
05. He Is
06. Mummy Dust
07. Majesty
08. Devil Church
09. Absolution
10. Deus in Absentia

Műfaj: doom metal, heavy metal, progresszív rock
Megjelenés: 2015. augusztus
Kiadó: Loma Vista Recordings

8 megjegyzés:

  1. Nem rosszul írtam a pontot? 5 pontból 4 akarna lenni.
    Javitás után törlöd ezt? köszi.
    Te mit gondolsz erről az albumról?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó az öt-ből négy pont. 5/4

      Amúgy egy híg, pózőr, semmitmondó szar, amit valszeg továbbra sem vagyok képes megérteni. De ez már így is marad. Nembarátom.

      Törlés
  2. Doom. Ahoz képest kurva jó. Nekem bejön:)

    VálaszTörlés
  3. Egyébként nem olvastad el figyelmesen, amit irtam.

    VálaszTörlés
  4. https://www.youtube.com/watch?v=z3QBAyZJjJ8

    Ezt csak neked! Tudom, hogy szeretni fogod. Sztem ez lesz az igazi! :D:D:D

    VálaszTörlés
  5. https://www.youtube.com/watch?v=Bp6EK84gnrI

    Ez még jobb!!

    VálaszTörlés
  6. ahogy gondolod Tomi, nekem ez nem...

    VálaszTörlés
  7. :D:D:D okés, csak szivatlak! Végre!

    VálaszTörlés